Az eddig izolacionista és békepárti amerikai elnök a neokonokat megszégyenítő eltökéltséggel adott ki parancsot az amerikai bombázóknak Irán nyílt, közvetlen megtámadására. Döntése megváltoztatja a trumpi alapállást.
A zseniális Robert Merle egyik hátborzongató regénye a Malevil: arról szól, hogyan élnek túl egy atomcsapást egy kis emberi közösség tagjai, majd hogyan kezdik el az új életet a romokon. A disztópikus mű az önszerveződés és az újrakezdés reményteli jeleneteit is felvillantja, de a pesszimizmus csattanó pofonjával zárul. Mivel a közösség nem tudja, hogy a jövőben a többi túlélő csoport nem fog-e vele szemben ellenségesen fellépni, s a saját kis világát, az elért eredményeket, a pőre érdekeket és életeket mindenáron biztosítani kell, hát nem tehet mást: a naiv pacifizmus helyett ismét elkezdi a fegyverkezést.
Az amerikai elnök Hágában arról is beszélt, hogy fontolgatják újabb Patriot rakéták szállítását Ukrajnának.
Vasárnap jól ment a hergelés, akkor most jöhetne a bocsánatkérés!
Mező Gábor új könyvében az olvasók többek között Gyárfás Tamás és Fenyő János történeteit is részletesen megismerhetik.
Látványos légicsapások, ultimátumok és fenyegetések: az elmúlt hét eseményei újra a globális feszültség középpontjába helyezték a Közel-Keletet. Az Irán elleni támadások, a válaszcsapások és a nagyhatalmak reakciói egy olyan konfliktus körvonalait rajzolják fel, amely messze túlmutat a térségen, globális energiaválságot és diplomáciai patthelyzetet előidézve.
Trump először azt mondta, senki nem tudja, mit fog tenni, csak ő, de adott még két hetet Teheránnak, azaz esélyt a diplomáciának. Végül néhány napon belül mégis bombázott. Szilvay Gergely írása.
Kari Lake különleges tanácsadót citálták a külügyi bizottság elé, hogy Magyarországról faggassák – a demokraták nem tették zsebre a választ.
Az unió védelmi biztosa orosz agressziótól tart.
Természetesen a Budapest Pride az oka.
